Ha megütne a főnyeremény, akkor…

Realista vagyok, el sem tudom képzelni milyen, ha a megszokott lehetséges kerékvágástól eltérő helyzet adódna, akkor mi lenne. Egy versenyre készülve készítettem a következő videót és hála Boti nagyszerű vágótechnikájának, még nézhető is lett.

A kérdes az volt, ki mit csinálna százezer euró birtokosaként. Egy, hangsúlyozom még egyszer, hogy egyetlenegy fehérnép állította, hogy megtartaná a pénzt, utána kifejezte, hogy nem szeretne nyilatkozni, így minden baj elkerülése végett ő kimaradt a képekből.

Figyelem, megtekintésre alkalmas!

Meddig érdekes meglepődni a Mikuláson?

A szülőnek, barátnak is öröm látni, ahogy évről évre meglepődök a mikulási ajándékon. Mikulás nincs, a meglepettség csupán önámítás ezen a napon. S akkor mégis miért teszem? Miért nem lehet egyszerűen csak megmondani, hogy né, ellépnék venni valamit, mit szeretnél? Vagy miért nincs legalább egy ici- pici kompromisszum a felek részéről, hogy megkérdezzék (viccesen, célzóan, abszolút nem bántón), hogy egy papucs/ sapka jöhet-e a bakancsba?

Vagy mióta lettem én ilyen kiábrándító, hogy a játék kedvéért sem csinálom viccesen és teljesen spontánul a meglepetéseket?  Kész, ennyi volt, felnőttem? Betokosodtam? Irigyelni kezdem magamból azt a lompos hajú, szótlan és sunyi kislányt, aki négy évesen december ötödikén hajnalban kiverte a hugát az ágyból, hogy a konyhaasztal alatti maroknyi teret Mikulásfigyelő bázissá alakítsa. Az asztal lábait középen egy deszka fogta egymáshoz, oda a tarómat terítettem ki álcázásunk céljából. Ez a takaró annyira picike volt, hogy az asztal alatti részt cakkra el lehetett takarni, de mindkét oldalon hagytam egy- egy piciny nyílást a kukucskálásra. Júlia nem tartotta jó ötletnek a Mikulás ilyen aljas leleplezési módját, hátha annyira elijesszük, hogy egy életen át többet semmit nem tesz a bakancsunkba. Megnyugtattam. Könnyű volt, azt állítottam apuka horkolása biztosít majd annyi háttérzajt, hogy a mi neszünket elfedje a Mikulás hallgatózása elől. Reggelig susmogtunk az asztal alatt kuporogva. Képzeletben berendeztük a rendelkezésünkre álló parányi teret, ahol majd a barbi babákkal fogunk játszani, amit a Mikulástól szépen azonnal elkérünk. A babaszobát a jobb asztalláb köré terveztünk, némi vitánk akadt a konyhát illetően, ugyanis én a bal oldalról jövő előszöbából képzeltem annak bejáratát, Júlia meg ellenkezett, hogy akkor az ő térfelét túl megrövidítem és nem lesz hol effektív álljon. Magyarázkodtam, hogy itt semmi sem reális, csupán képzeletben felosztjuk és berendezzük a rendelkezésünkre álló asztal alatti teret, de nem hitte el. Addig akadékoskodott, hogy lemondtam a kepzeletbeli konyháról. Közben a Mikulás sem akart megérkezni. Néhány órácskával később és jóval fáradtabban a betervezettnél anyuka motoszkálására lettünk figyelmesek. Mégiscsak célszerűbb bevinni a takarót, gondoltam. A gubancot fő időben elkerülni, ezt mindig tudtam. Beosontunk a szobánkba. Anyuka a fürdő fele vette az irányt. Gondoltam, csapjunk le, mi a fene s vegyük kérdőre miért nem jött a Mikulás. Júlia nem értette milyen alapon tehetjük ezt meg, mikor egész éjjel hallottuk anyukáékat aludni. Csak úgy, válaszoltam, de láttam, hogy ezzel tapodtat sem győztem meg. Mégis a hátam mögött volt, mikor sunyin tettetett ásítással léptem ki a szobából.

És csoda történt. Hajnali komoly tervem szűnt meg létezni, mikor a bakancsomba botlottam és az tele volt. Még csak nem itt hagytam este, hanem az előszobában.  Hogy lehet ez? Képtelen voltam megérteni. Barbiról szó sem volt persze, játékautót kaptunk. Hallottam, hogy anyuka lehúzza a vécét, apuka meg hangosan ásít szobájuk ajtaja mögött. Júlia örült, láttam, hogy kerekedik a szeme. A bal asztalsarok az ő garázsa, jelentette ki, mielőtt megszólalhattam volna. Jó, mondtam, de utakra és parkolóra is szükség lesz. S azzal képzeletben máris építeni kezdtük a konyhaasztal alatti maroknyi területet.

Mikor vesztettem el önmagam játékosságát? Hogy lettem ennyire érdekelt a meglepetések meg nem lepődésén?

A modern társadalom szülte diplomás munkanélküli életfilozófiája

A munkahely és annak kilátásai nagyban elősegítik a modern embert, hogy önellátó és önfenntartó legyen.  Becsben tartjuk azokat, akik megkapták a helyüket a nagyvilágban. Kicsit irigylésre is méltóak. Igaz, hogy ők nem tengődnek napról napra önfeledten a tétlenségtől, nem merengenek el az élet értelmén, nem filozofálgatnak olyan rendszeresen és körültekintően a társadalmi és egyéni értékek összeférhetetlenségéről, ők köszönik szépen, jól megvannak. Lassan és biztosan haladnak a tapasztalat- és régiségszerzés kihívásokkal és megmérettetésekkel teli útján, előléptetésről előléptetésre.

A diplomás munkanélküli meg olyan kezdetben, akár a húszéves fiatal. Merész a gondolataiban, kreatívan értelmezi az őt körülvevő világot, sajátos nézőpontot formál, amit egy társaság középpontjaként vagányul és ráérősen előad. Időt fordít magára, a gondolataira, a hobbijára, lazán és pimaszul tervezget. Nem akar a napi robot mókuskerekének közönyös bábja lenni. Könyörtelenül igyekszik megőrizni másságát, hinni akar önmagában.  Az anyagi függetlenség vágya és a hónap végi megélhetés kilátástalansága azonban arra ösztönzi, hogy el kezdje mérlegelni esélyeit az ádáz munkaerőpiac igényeihez mérve: képességeit és készségeit boncolgatja, még személyiségének mélyebb bugyraiból előásott tanulságokat sem szégyelli önismereti útjának szolgálatába állítani.

Válogat az állásajánlatok között és egy évfolyamelső egyetemista szorgalmával és eltökéltségével készül az interjúra. Ott diplomatikus és kompromisszumot nem tűrő törtető. Okos, de tapasztalatlan. Gyakorlat híján kissé ösztönös megoldásokban gondolkodik. Boldogan jön ki az interjúról. Fejében már másnap élni kezdi saját forgatókönyvét: megkapja az állást a kért fizetéssel, beválik a próbaidőszakban és a két éves szerződés aláírásával a pénztelenség problémája egy csapásra megoldódik.  Arról álmodik, hogy minden holmiját lecseréli, elköltözik, komfortjába állíthatja a környezetét, hiszen a pénz már nem számít. Jöhetnek az önfeledt vakációzások, a boldog ünnepi vacsorák, az örömteli ajándékozások, a váratlan meglepetések, amiket szeretteinek szán. Az interjút követő héten formális visszautasító levelet kap arról, hogy az állást nem ő kapta meg. Sebaj, a végtelen piaci lehetőségek modern társadalmában élünk, megannyi multinacionális cég megüresedett állásától a magánvállalkozásig.

Lázas álláskeresésbe fog. Újságokat vesz, informálódik, állásbörzéken vesz részt. Mindenhova elküldi önéletrajzát. Készül az interjúkra. Nem érti, miért maradnak el a visszajelzések. Túlképzett, alulképzett, képtelen, nem megfelelő? Értetlen a felhalmozott elutasító levél között. Reménnyé cseperedett álmodozása hajthatatlan önámítóvá teszi. Barátai munkahelyéről érdeklődik, próbál befurakodni. Tudja, hogy a kudarc nem jó barát. Közönyössé és bátortalanná teszi az embert. Esetlenné és bunkóvá. Érezni kezdi, hogy a gyűrűző sikertelenség meddővé teszi a kreativitását, pesszimistává és szomorúvá a lelkét. Az elkeseredettség drámaivá teszi az eddig szokásossá vált hétköznapokat.

Hogy lehet ebből kikeveredni?

 

Tökös statisztika a legtökösebb napról

Október 31.-e az algolszász országokból átvett Halloween ünnepe, amikor a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek átvándorolnak a holtak birodalmába. Nálunk nincs hagyománya az ajtóról ajtóra kopogtatásnak cukor és egyéb édesség reményében, vagy csúfot űzni a kevésbé adakozó felnőtteken, viszont a jelmezbe öltözés, töklámpás-díszítés egyre népszerűbbé válik.

A szórakozóhelyek, sörözők, kávézók többsége tematikus jelmezbál rendezésével csábítja a baráti társaságokat az ünneplők táborába. Lehet csak puszta marketingfogás áll a szellemidéző és űző hagyomány mögött, de sebaj. Mert a Halloween az egyetlen jelmezbál, ahol kissé le- illetve kivetkőzve, kissé csábosan, kissé fekete vadócként mutatkozhatnak be a lányok és ahol a fiúk egy profi vámpír kérlelhetetlen és rámenős modorával csajozhatnak. Itt minden szöveg célba jut, hiszen a Halloween merész az öltözetben és merész a gátlások kivetkőzésében.

A megannyi Halloweent övező hiedelem évről évre gazdagabbá teszi Amerika kereskedelmi hálózatait, olyannyira, hogy a számokban leírható ünnep joggal öltheti magára az XXXL méretet. Az amerikai Népszámlálási Hivatal (U.S. Census Bureau) és a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (The National Retail Federal, NRF) előszeretettel gyűjtik, rendszerezik és összegzik az év egyik legnagyobb bulijának statisztikai adatait. Nem vitás, hogy az ünnep business. A becsült értékek alapján az amerikaiak körülbelül  5,8 milliárd dollárt dobtak ki a zsebükből vasárnap. „Az emberek sokkal nagyobb lelkesedéssel karolják fel a Halloweent”, közölte Matt Shay, az NRF vezérigazgatója, hozzátéve a Reuters Life! magazinnak, hogy a nehéz gazdasági helyzetből való stresszmentes kicsapongás szünete is lehet ez a mértéktelen fogyasztási hajlandóság. Minden második lakos az ötből azt tervezi, hogy jelmezben ünnepel, ezek közül 11.5% a háziállatát is beöltözteti. A becslések szerint egy amerikai átlagköltekezése ezen a napon 66,28 $ (3,1 lejes árfolyammal kicsivel több, mint 200 lej), amiből 22,37$ a jelmez bérlési díja, 20,29$ az édesség és 18,66$ a gyertyák és az egyéb díszítés. Több mint 850 szezonális kisüzlet nyílt meg erre az alkalomra. Az ajtóról ajtóra kopogtató jelmezesek becsült száma 36 millió öt és tizenhárom év közötti gyerek volt 2009-ben, ami 190 ezerrel volt nagyobb, mint 2008-ban. A legnagyobb töktermelő cégek Kaliforniában, Pennsylvaniában és New Yorkban vannak, és az országszerte működő többi töktermelővel együtt  2009-ben  141 millió $ összbevételt realizáltak.  Nem kis nagyzolás ez az egyik legnagyobb gazdasági világhatalomtól.

A halloweeni töklámpás

Számomra nem létezik a konkrét értelemben vett Halloween.  Csak egy kedves, elhalványult őszi jelenet évről évre visszatekert rövidfilmje ez a nap. Ahogy a falevelek megadják magukat a természet megmásíthatatlan végelgyengülésének, úgy dőlök be én is egy nyugatról importált modern ünnepi látványnak, ahol gyertyafényes a hangulatvilágítás, az őszi falevelek díszes pompájukba bújtatják a gesztenyét és a dísztököt, a kályhasütőben fahéjas alma hinti illatát és ahol az aranyló sütőtökszeletek adják a vacsora zamatát. Olyan, mint a szakításba beletörődött pár barátságos elválásának utolsó vacsora- képe. Vagy, mint egy hideg és deres hét utáni fakó napsugaras november felidézte nosztalgikus őszi nap.

 

 

Néha hiteltelen az egyetemi oktatás

A tanár nevelő szerepe az egyetemi évek alatt teljesen megszűnik. Miért? Mert mindenki kialakította a saját személyiségét, önértékelését semmiben sem befolyásolja már az egyetemi oktató magatartása. Hűlyülhetünk a szeminaristával és kihagyhatjuk a kurzusokat. Sumákolhatunk a praktikánál és kivonhatjuk magunkat a csoportos feladatokból.

De informatikát tanulni egy hatvan éves bácsitól már több a soknál. A leggyakorlatiasabb tantárgyat még maga sem érti, a padagógiai érzéke is szunnyadozik, nem beszélve a hozzá nem értéséről, ami a jövő heti projekt becsületes elkészítésére nézve aggasztó.

Bezzeg Einstien bírta a strapát! És Paul Samuelson Nobel díjas közgazdász is, aki Isten nyugtassa, nemrég hunyt el.

Ők idősen is a bölcsek toplistáján álltak és példát mutattak!

A világon 10 féle ember létezik: akik értik a bináris kódokat és akik nem …

Mindenfélét kitalálnak, hogy ami nem kell, azt elhitetik velünk, hogy mégis jó, ha van a háznál. Gondolok az illatosítókra, az n-dik fogfehérítőre az öblítő mellé és a mindenen túlmenő fokozás kedvéért az öntisztító mosóporra hipervédő, ultrakeményítő, extraszofisztikált hatóanyaggal. Mi fogyasztók kijelentjük, hogy ez a sok szemét nekünk nem kell! Ha már mindenki a legújabb trendet követi, mi fiatalok kijelentjük, hogy mi nem tesszük!

Hagyjanak magunkat önmagunk meghatározni, mint vásárlói, fogyasztói célcsoport! A világon 10 féle ember létezik amúgy is: akik értik a bináris kódokat és akik nem. Az utóbbiak a hagyományos reklámbefolyásolási eszközök áldozatai (plakátok, bennerek, média ésatöbbi), az előbbiek az internetfüggő GEEK-ek. A reklámfinanszírozási források helyett az ötletesség kerül előtérbe, mint az alábbi néhány jól ismert eset többségében.

Tim Piper például szakított a hagyományos reklámközléssel, a szakmai elismeréseket illető legnagyobb akasztását az akkor még első számba menő vírusreklámja hozta meg, ami Cannes Grand Prix díjat nyert. Ő az egyik legismertebb TV-s reklámrendező, márkaimázs-építő és reklámíró, a 2008-as Time Magasine top 100 legbefolyásosabb emberének a 124-es helyezettje.

Csemege volt akkor…

A jelenleg legaktuálisabb virusreklámnak Paul Smith az ötletgazdája …

A virusmarketinget az érdekességek továbbítása élteti, oszd meg mással is …

Mi sem bizonyítja tehát jobban, hogy a provokatív, pimasz, szellemesen intelektuális, interaktív és sejtelmesen rejtőzködő reklámokra és antireklámokra harapunk!

Neked, mint kívülállónak, mi a véleményed az intelligenciáról?

Jó érzés csámcsogni azon, amit a magunkénak tekintünk.

Az intelligencia a kollektív emberi tudás minősége és a minőség mértéke.  Vagy a számokban gondolkodó társadalmunkban az, amit az intelligenciatesztek mérnek.

„Az intelligencia egy képességet jelent, amellyel megoldhatunk egy problémát vagy létrehozhatunk egy terméket, amely egy vagy több kulturális környezetben is értékelhető.” Howard Gardner

Néhány érdekesség:

Svéd és amerikai kutatók felfedezték, hogy az észbeli képességek és a hosszú élet kapcsolatban áll egymással.

Kimutatták, hogy a vezetőknek van a legnagyobb érzelmi intelligenciájuk, mert igénylik a konstruktív kritikát, őszinte és reális az önértékelésük, empátiával közelednek az alkalmazottjaikhoz, tisztában vannak erényeikkel, képességeikkel, céljaikkal és ennek eléréséhez motiválni tudjnak másokat.

Paul Thompson és kollégái azt állítják, hogy génjeink döntő szerepet játszanak agyunk egyes részeinek fejlődésében, vagyis az IQ örökölhető. Ezzel szemben a környezet - a tapasztalatok, az emberek, akik körülvesznek, a dolgok, amiket megtanultunk - szinte semmilyen hatást nem gyakorolnak az egyénre.

A nemek intelligenciaversenye korunk  legcsámcsognivalóbb téma. A nők jobban kommunikálnak, kiváló a konfliktusmegoldó képességük és ebben ösztönös megérzéseik is segítik őket. A férfiak viszont jobban hajlanak az absztrakt megoldásokra, s ügyesebben is tájékozódnak, mint a gyengébb nem képviselői – állítja tanulmányában Louann Brizendine amerikai tudós, de intuitíven erre legtöbbünk ráérzett. Viszont több mint egymillió ember által kitöltött tetszten keresztül kiszámolta, hogy a nők átlagos IQ-szintje 103,1, míg az erősebb nem tagjaié 106,9.

Mi a különbség a két kép között?

Ékes anyanyelvünk a magyar?

A magyar nyelv tipológia szerinti hovatartozása a toldalékoló, ragozó (agglutináló) csoport,  így a szótőhöz illesztett képzők, ragok és toldalékok új értelmet adnak a szavaknak. Még egyszer: a szótőhöz rakjuk a toldalékot. A pesti magyar nyelv különös viselkedése az emberi elme degradálódásának oka, saját tipológia szerint az elkúrásos, szakmai körökben szótőelszívó kategória egyetlen élő példája.

Mit szólnánk mi erdélyiek a következő hírek hallatán? Újabb hali bali történt az M6-on… A kormány elfogadta a cuccos  GVV kezelő progit… Vali napi ajcsit kaptak a kormány csajai.

Néhány szakértő összeírt egy versetpesti nyelven. Ezt:

 

Lackfi János: Véletlen

 

csomizom a ruciba
a habtestem
tinibugyi gumija
bemélyedten

kukisali parival
az étrendem
szoli moci tekila
az én trendem

koviubi pörivel
a kedvencem
lekipali csokival
jaj vétkeztem

fusizik a fatim is
a műhelyben
vegyigyümi üviben
a sparhelten

depizik a szaniban
a mutterchen
dobi cigi dugiba
a farzsebben

könyi szivi nehari
ha tévedtem
lityi-lötyi pasival
azt végleg nem

vidikazi zacsiban
a víkendem
csörizi a telimet
a véletlen.

Az egész reklámélet egy színes nagy Amerika neylon

Téma: reklámok, amelyektől az ember begerjed.

Eszközök: Sanyi intézi, ma fut be a Bevétel.

Csapók: rendben, pipa.

Személyzet: mindenki tudja a dolgát, pipa. [Csak a főnök nem. Spórolni akar és maga találja ki a reklámot, több- kevesebb sikerrel.]

Példák:

Reklámfilm forgatás: [ Egy huszonéves csaj kezdi, háttérnek valami havas] Ha világ életedben arról ábrándoztál, hogy de jó volna megtanulni sielni, snowboardozni…

[ Hátul látszik a hegy, egy sportos izomgyerek úgy tesz, mintha a hegyről síelt volna le, nagy fék, hányja a havat a lába alatt, sapkájára tolja a védőszemüvegét ] vagy ha már síelsz, s téged egy profi pályán a gyors lesiklás hoz lázba…

[Most jön a meglepi, szakmai nyelven az úgynevezett fordulat, hogy a csaj az előző bejátszásból a tag barátnője, összeölelkeznek, vágás és együtt mondják], vagy ha csak álmodozni szeretsz is,  akkor ez neked szól.

[Felirat, a terméket Sanyi variálja, zenei aláfestés, a végén elmosódik a kép, de a termékszlogen marad. ÉÉÉÉs ki.]

Felhívó szöveg reklámplakátra: [Légy provokatív, megjegyzések a szövegben. Kérelek olvasd el még egyszer ezt a részt, ami itt lennebb következik és gondold végig, hogy Te jelentkeznél erre a kézpésre, ha meglátnád a médiában? A felhívó szövegnek érdekesnek, érdekfeszítőnek kell lenni. Olyannak, hogy a fiatalok a saját dilemmáikkal, félelmeikkel talákozhassanak bene. Amit te írtál az információközvetítés. Legyen csábítás a cél. Kábé így.]

Kampány a Fiatalokért! MERT MOST VAN ITT a FIATOK ideje!

Azok figyelmébe, akik 3 év múlva akarnak lenni valahol szakmailag! [Csak lazán. Érdeklődést kell kelteni. Az emberek tök hűlyék, ki kell használni.]

Az egyetemi évek lejárnak, munkát kell keresni! De miből is áll, vagy hol kezdjem? Te jó ég, behívtak álláisnerjúra, csak ne tegyenek fel kérdéseket! A fenébe, kérdeztek! Mindegy, a következő jobban fog menni! [Az önmarcangoló fiatal gondolataiba kell beleférkőzni.]

Eltelnek az egyetemi évek. Jön a melókeresés! A PLUSSZ ami benned van, az Tesz TÉGED kiemelkedővé. Csak ki kell tudnod hoznod magadból!

Hozd ki! Légy bátor! Tudj kérdezni és tudj válaszolni. Hogy mire? Arra, hogy:

• Mit akarok az élettől
• Hova tartok szakmailag
• Mi való nekem
• Mi nem való nekem
• Miért nem találtam eddig magamnak megfelelő munkát
• Ki az aki velem reggelente szembenéz a tükörből

Az emberek hajlamosak ülni és várni, hogy a nekik való állásajánlat bekopogtasson az ajtón. Te hagyd őket, hadd várjanak. MI abban hiszünk, hogy a sikernek kemény munk az ára. Tanulni, fejlődni, nézni, látni, tapasztalani, megbotlani, felállni kell ahhoz, hogy célba juss! Részletek a honlapunkon. [Az még tervezés alatt van, de meglesz. Érted mit akartam mondani? Álmaid reklámszövegét. Ez kell ma.]

Linkek, amelyekre lehet kattintani: [A spam-ek, de inkább ne kattintints.]

Nem nő a hajad?

Kell egy nagyobb mell?

A barátodé túl kicsi? Nézd meg a miénket!

Cuci baba de nagy a poci? Less ide!

Ennél borzasztóbbakkal még nem találkoztam. Az egész egy színes nagy Amerika neylon.

Ha bal lábbal sikerül felkelni, az még nem olyan rossz, mint …

Szó sincs arról, hogy ha az ember bal lábbal kel fel, akkor rossz napja lesz. Arról van szó, hogy a kanasztám kipakolásának tervezgetésekor a játszótárs egyszerre kilépett ötvennel, letette a tiszta ász kanasztáját, ráadásként egy hetes mocskos kanasztát, néhány párt és seperc alatt zárt az utolsó kártyával. Erről van szó.  Igazán elrontotta a napomat.

Tudni illik esélyem sem volt.

Csaliként kipakoltam egy kettes zsolival és egy nyolcas párral, míg három darab nyolcast dugiban a paklimban tartogattam. A kanasztámra különösen figyeltem, megbontottam egy páromat a haladás reményében, volt egy tercem és na fene, minden mínuszba ment, ahogy a partner zárt. Ráadásul éppen a fekete hármasomtól próbáltam megszabadulni, ami ha kézben marad, mínusz háromszáz pontot jelent. Így jártam.

A bal lábas reggeli felkelés semmi, ha nem én zárom a napomat. Tanulság: a győzelem a megfelelő időben a lehető legjobb nyerési pozíció kihozása a partner legnagyobb megdöbbentésével. Röviden, egy  őszinte és mindent elsöprő csapás a tuti.

Mert tény, hogy a legkisebb hiba is végzetes lehet. A vesztést pedig hibátlan illemtudással és a partner teljes elismerésével kell előadni.

Szabály, csak ügyesen.

Megjegyzés, azonnal és rosszindulat nélkül köszönjük meg a játékot.

Axioma: a játékpartner az játékpartner.